Tartalomhoz ugrás
EGYSZERŰ BEJELENTÉS
Egyszerű bejelentésnek nevezzük azt a létesítési formát, amelyet a jogalkotó 2016. évtől elsődlegesen a lakóépületek építésére vezetett be. Fokozatosan bővült azon építési tevékenységek köre, amelyeket egyszerű bejelentéssel lehet – vagyis inkább kötelező – megvalósítani. A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet nemcsak a bejelentés intézményét hozta vissza az építésügyi engedélyezés szabályai közé, hanem egyéb építésügyi jogszabályok módosításával más szemléletmódot, illetve megközelítést emelt be az építési folyamatok kontrollálásába.Az egyszerű bejelentés szabályait 2024. október 1. napjától az alábbi jogszabályok tartalmazzák: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (Eljárási kódex).
2024. október 1-jétől az egyszerű bejelentés már hatósági eljárás lesz. Az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek köre is átalakul. A legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű lakóházat csak akkor lehet egyszerű bejelentéssel létesíteni, ha a szomszédos ingatlanon lévő, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület alapozásának megerősítése nem szükséges. A meglévő lakóépületet is csak 300 m2 összes hasznos alapterületre lehet majd bővíteni egyszerű bejelentéssel. Jelentős újítás például, hogy bizonyos feltételekkel a lakóépületet kiszolgáló melléképület építése, bővítése is egyszerű bejelentéshez kötött lesz (16. § (1) bek.). Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység építési engedély alapján is végezhető lesz.
Az egyszerű bejelentésnek eltérő eljárás szabályai lesznek új lakóépület építése és a meglévő lakóépület bővítése esetén.

Létrehozva: 2025.01.06.
CSOK PLUSZ
A CSOK PLUSZ program egy államilag támogatott, kedvezményes hitelkonstrukció, amit gyermeket nevelő házaspárok vehetnek igénybe, jogszabály által meghatározott feltételek szerint. A CSOK PLUSZ hitelprogramban 2024. január 1-jétől lehet részt venni, országosan a korábbi CSOK konstrukciók helyett, míg a támogatott településeken a Falusi CSOK mellett.
Milyen céllal lehet a programban részt venni?

A CSOK PLUSZ keretében hitel igényelhető Magyarország területén lévő:
lakás vagy egylakásos lakóépület (továbbiakban együtt: lakás):
építése,
vásárlása,
lakás megvásárlásával egybekötött bővítése, vagy
meglévő lakás bővítése
céljából.

A programban történő részvételre az jogosult, aki magyar állampolgár, vagy
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, vagy
harmadik országbeli állampolgár, aki bevándorolt, vagy letelepedett jogállással rendelkezik, vagy
hontalan jogállásúnak elismert személy.Az igénylőknek köztartozásmentes adózónak és büntetlen előéletűnek kell lenniük, és legalább 2 éve fennálló TB-jogviszonnyal kell rendelkezniük. A támogatás egy gyermek után csak egyszer vehető igénybe. A gyermekvállalási határidő gyermektelen házaspárok esetében 4 év, 1 gyermekes házaspárok esetében 8 év,2 vagy több gyermekes házaspárok esetében 10 év. A konstrukció olyan személyre igényelhető, aki után CSOK PLUSZ hitelt, vagy egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján elérhető kölcsönt még nem vettek igénybe.

A kölcsön olyan új lakás vonatkozásában vehető igénybe:
amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és
amelyet első ízben, természetes személyek részére értékesítenek, és rendelkezik az alábbiak valamelyikével:
2016. január 1-jén vagy azt követően kiállított
használatbavételi engedély, vagy
használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, vagy
az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány, vagy
a kérelem benyújtásának időpontjában
építési engedély, vagy
az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén
az építésügyi hatósági engedélyezési eljárását támogató elektronikus dokumentációs rendszer, vagy
2019. október 24. előtt tett bejelentés esetén az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított igazoló dokumentum, hatósági bizonyítvány, vagy
az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított visszaigazolás.

Lakás építése vagy bővítése esetén a kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy az igénylők által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetésta hitelintézet elfogadja.
Lakás bővítésének minősül a lakás hasznos alapterületének legalább egy 12 négyzetméteres lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést, valamint az emelet-ráépítést is.
Lakás építése vagy bővítése esetén a készültségi fokkal arányos folyósítástmegelőzően a hitelintézet részére be kell mutatni az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70 százalékáról valamelyik támogatott személy saját nevére kiállított számlákat.
A hitelintézet a 6 hónapnál nem régebbi számlát fogad el. Lakás építése vagy bővítése estén a folyósítás ütemezése a készültségi fokkal arányosan, utólagosan; utolsó részlet a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően.

A CSOK Plusz keretében kedvezményes, fix 3 százalékos lakáshitel vehető fel 10-25 éves futamidőre. A hitel összege gyerekszámtól függ:
1 gyerekre maximum 15 millió forint,
2 gyerekre maximum 30 millió forint,
3 gyerekre maximum 50 millió forint.
A lakás vételára vagy bekerülési költsége, vásárlással egybekötött bővítés esetén a vételár és a bekerülési költség együttesen nem haladhatja meg: első közös lakásszerzők esetén a 80 000 000 forintot, vagy egyéb esetben a 150 000 000 forintot.
Első közös lakásszerzőknek minősülnek azok a házastársak, akik nem rendelkeznek ugyanabban a lakásban mindketten tulajdonjoggal, és erről nyilatkozatot tesznek. A hitelintézet a kölcsönkérelmet lakásvásárlás esetén a kölcsönkérelem benyújtása napját követő 30 napon belül, lakásépítés vagy bővítés esetén 60 napon belül bírálja el. A hiánypótlásra,  kiegészítésre biztosított – legalább 10 munkanapot elérő – időtartam ebbe nem számít bele.

Létrehozva: 2024.01.03.
TÁMOGATÁSOK 2023
CSOK:
A csok igénylésében, működésében nincs változás. Ezt a támogatást 2016-ban határidő nélkül vezette be a kormány, az igényelhető összegek tehát változatlanok.
Új lakás esetén
1 gyermekre 600 ezer
2 gyermekre 2,6 millió
3 vagy több gyermekre 10 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető.  
Használt lakásra
1 gyermek után 600 ezer
2 gyermek után 1,43 millió
3 gyermek után 2,2 millió
4 gyermek után 2,75 millió forint vehető fel.

ÁFA-VISSZATÉRÍTÉS:
Visszaigényelhető a vásárolt vagy generálkivitelező által épített ingatlan 5%-os áfája és a magánerős építések 27%-os áfája is (ez utóbbi 5 millió forintig). A visszaigénylési lehetőség kitolódott 2024 végéig.  

FALUSI CSOK:
A falusi csok a rendeletben megnevezett kistelepüléseken használt lakás vásárlására és egyúttal felújítására, bővítésére, vagy meglévő lakás bővítésére, korszerűsítésére igényelhető állami támogatás. A falusi csok az év végi kormányrendelet alapján 2024. december 31-ig igényelhető. Tehát még két teljes évig benyújthatók falusi csok-ra vonatkozó kérelmek is. Az igényelhető összegek vásárlás és vele együtt történő korszerűsítés esetén:
1 gyermek esetén 600 ezer forint
2 gyermek esetén 2,6 millió
3 vagy több gyermek esetén 10 millió forint vissza nem térítendő támogatás.
Ebből a vásárlásra fordított összeg a támogatás fele lehet, a másik felét korszerűsítésre kell költeni. Meglévő ház korszerűsítésére, bővítésére a fenti összegek felét lehet igényelni. Az igénylés feltételei nem változtak, azonosak az eddigiekkel. Egy új korlátozás került azonban a rendeletbe: a támogatás nem vehető igénybe, ha valaki olyan lakás vásárlására akar támogatást szerezni, ami korábban is az övé volt és 5 éven belül adta el.

BABAVÁRÓ TÁMOGATÁS:
A babaváró támogatás valójában egy fiatal házasok számára felvehető kamatmentes, szabad felhasználású hitel, aminek az összege 10 millió forint is lehet .A támogatás 2024. december 31-ig vehető igénybe az eredeti feltételek szerint.
                                 
Létrehozva: 2023.04.20
ÁFA 142. §
[Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés b) pont, 357. § (1)-(3) bekezdés, valamint az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény (továbbiakban: Mód. tv.) 40. §, 50. §, valamint a 154. § (3) bekezdés]

A Mód. tv. 40. §-a és a 154. § (3) bekezdése értelmében 2023. január 1-jei hatállyal módosulnak az ún. belföldi „fordított adózás” alkalmazására vonatkozóan az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontjában előírt szabályok, ezáltal megváltozik a szolgáltatás-igénybevevői minőségben eljáró adóalanyok részére adófizetési kötelezettséget keletkeztető építési-szerelési, egyéb szerelési szolgáltatások köre.

A fenti módosítás eredményeként 2023. január 1-jétől a „fordított adózás” alá tartoznak azok az építési-szerelési, egyéb szerelési szolgáltatások, amelyek az ingatlanok bármely hatósági engedélyhez vagy bármely hatósághoz történő bejelentéshez kötött létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására, továbbá bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatásra irányulnak (feltéve, hogy a „fordított adózásnak” az Áfa tv. 142. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott egyéb feltételei is fennállnak).

Ez azt jelenti, hogy a „fordítottan adózó” építési-szerelési, egyéb szerelési szolgáltatások köre kibővül, mivel az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontjának 2022. december 31-éig hatályos rendelkezései alapján az építési-szerelési, egyéb szerelési szolgáltatások közül a „fordított adózást” kizárólag azokra az ügyletekre kell alkalmazni, amelyek keretében az építési-szerelési, egyéb szerelési munkákat az ingatlanok építési hatósági engedélyhez, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez, azaz építési (illetve bontási) tartalmú engedélyhez vagy bejelentéshez kötött létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása és bontással történő megszüntetése céljából végezték el.

2023. január 1-jétől minden hatósági engedély-köteles és hatósági bejelentésköteles (például örökségvédelmi engedély vagy bejelentés, rendeltetésmódosítási engedély, településképi bejelentési eljárás mellett végezhető) építési-szerelési, egyéb szerelési munka a „fordított adózás” alá fog tartozni akkor, ha az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására, bontással történő megszüntetésére vagy rendeltetésének megváltoztatására irányul.

Külön kiemelendő, hogy a fordított adózás változatlan feltétele, hogy a munka építési-szerelési, egyéb szerelési jellegű legyen.
           
Létrehozva: 2023.02.21.
ÜVEGKAPU
2022-től a munkaterületre be- és kilépéseket elektronikusan kell rögzíteni, indul az ÜVEGKAPU
Az Üvegkaput csak azokon az építkezéseken kell alkalmazni, amelyek közbeszerzési eljárása 2021. december 31-ét követően indult meg [510/2021. (IX. 3.) Korm. rend. 8. §].Az Üvegkapura történő regisztrációval és az Üvegkapu eszközeinek az Étv., valamint az Üvegkapu Rendeletben foglaltak szerinti használatával végezhető:
a) a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó,
b) 700 000 000 forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű építési beruházással összefüggő építőipari kivitelezési tevékenység, valamint
c) a kivitelezést elősegítő, a kivitelezési tevékenységet az építési munkaterületen kiegészítő vagy kiszolgáló, ún. kapcsolódó tevékenységek is (vagyis pl. őrzési, védelmi, épület- és egyéb takarítási tevékenység) [2021. évi LXIII. tv. 2. § (2) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 57/G. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 57/I. § (1) bek.; 510/2021. (IX. 3.) Korm. rend. 1. §].                                       
Létrehozva: 2022.06.10
ZÖLD CSOK
2021. Októbertől igényelhető a zöld-csok kölcsön, A Magyar Nemzeti Bank által bejelentett NHP Zöld Otthon Program keretében maximum 2,5 százalékos kamat mellett, legfeljebb 70 millió forint erejéig vehető fel hitel új, zöld otthonok építéséhez és vásárlásához. Fontos, hogy aki él a zöld CSOK kölcsön lehetőségével, az is igényelheti a 70 millió forintos keretösszegből még fennmaradó részre a „normál” Zöld Otthon Programhoz kapcsolódó, 2,5%-os kamatozású hitelt. Tehát ha pl. egy háromgyermekes család 15 millió Ft kamatmentes zöld CSOK kölcsönt igényel, akkor még maximum 55 millió Ft értékben lehet jogosult – amennyiben a hitelképességi feltételeknek eleget tesz – az NHP Zöld Otthon kedvezményes kamatozású kölcsönre.                              
Létrehozva: 2022.05.10
EGYSZERŰ BEJELENTÉS
A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása alapján 2019. október 24-étől valamennyi egyszerű bejelentés az ÉTDR-ren (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) keresztül történik. Ez azt jelenti, hogy október 24-étől az elektronikus építési napló készenlétbe helyezése már nem minősül egyszerű bejelentésnek.
A változások főleg a természetes személy saját lakhatásának biztosítása céljából tervezett építkezéseket érintik. Így amennyiben az építtető természetes személy és az egyszerű bejelentéssel saját lakhatását szeretné biztosítani, október 24-étől nem kötelező, hanem választható az elektronikus építési napló vezetése. Fontos tudni, hogy ez a módosítás csak erre az építtetői körre vonatkozik.                                         
Létrehozva: 2019.11.11.
5 MILLIÓ FORINT ÁFA-VISSZATÉRÍTÉS

A falvakban otthonteremtők valamennyien jogosultak lesznek az 5 millió forintos áfa-visszatérítésre jövő év elejétől - mondta a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa pénteken az MTI-nek. Gyopáros Alpár emlékeztetett: Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány elfogadta a 13 plusz 1 pontból álló gazdaságvédelmi akciótervet. E terv egyik pontja szerint 2020. január 1-jétől azok a falvakban élők, akik új házat vásárolnak, építenek vagy meglévő házukat felújítanák, bővítenék, ötmillió forintig visszaigényelhetik az áfát. A most bejelentett áfa-visszatérítés abban különbözik a falusi csoktól, hogy nem kell igényelni, és nem kötik gyermekvállaláshoz a támogatást, vagyis mindenkire vonatkozik, aki kistelepülésen új lakóingatlant épít, illetve használt lakóingatlant bővít, felújít. Ez újabb több millió forintos támogatást jelent a falvakban otthonteremtőknek - tette hozzá Gyopáros Alpár. A támogatás részleteit a következő hónapokban fogják kidolgozni.

Létrehozva: 2019.06.05
FALUSI CSOK

Megjelentek a Magyar Közlönyben a 2019. július 1-jén induló falusi CSOK részletszabályai, ennek értelmében 2486 kistelepülésen használt lakás vásárlására is felvehető  2022 közepéig. Lakóingatlan vásárlásánál egy gyerek esetén legfeljebb 600 ezer, két gyereknél 2,6 millió, három vagy több gyereknél 10 millió forint igényelhető. Ha csak bővíteni vagy korszerűsíteni szeretne a család, akkor ezeknek az összegeknek a fele a limit. A támogatásokhoz igazolni kell, hogy legalább az egyik szülő egy éve folyamatosan tb-biztosított vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanul, emellett büntetlen az előélete. A 10 milliós csokhoz kétéves munkaviszony kell, amelyben maximum 30 napos megszakítás lehet, és a közmunka ebbe nem számít bele. Települések listája

Létrehozva: 2019.06.05
EGYSZERŰ BEJELENTÉSEK ESETÉBEN 5 % ÁFA ALKALMAZÁSA

Az építőiparban alkalmazható kedvezményes általános forgalmi adót eredetileg csak 2019. december 31-ig lehetett volna alkalmazni. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és egyéb érdekképviseletek már hosszabb ideje célul tűzték ki az 5 % ÁFA valamilyen formában történő fenntartását. Az Országgyűlés végül meghosszabbította az 5 %-os ÁFA alkalmazhatóságát. A köztársasági elnöknek 2018. november 18. napján megküldött javaslat 63. §-a az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt (Áfa tv.) az alábbi 327. § rendelkezéseivel egészíti ki:

„E törvény 2019. december 31-én hatályos 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontja szerinti lakóingatlan-értékesítés általános forgalmi adó mértékére a 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a 84. § szerint megállapított időpont a 2020. január 1. napjával kezdődő és 2023. december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogy
a) építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagy
b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették."
Látható, hogy az egyszerű bejelentések esetében is alkalmazható a kedvezményes áfa-kulcs, ha a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésére november 1. napjáig sor került.


Forrás: https://epitesijog.hu/2200-egyszer-bejelentesek-eseteben-is-maradhat-meg-az-5-szazalekos-afa
Létrehozva: 2018.11.30.

KEDVEZMÉNYES ÁFA MEGSZŰNÉSE

2020. január 1-jétől ismét a normál 27%-os áfa kulcsot kell alkalmazni az új lakóingatlanok értékesítésére, azaz 2020. január 1. napjától kezdődően megszűnik az a lehetőség, hogy kedvezményes 5%-os adómértékkel adózzon olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert. A 150 négyzetméteres küszöbérték a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásra, míg a 300 négyzetméteres küszöbérték az egylakásos lakóingatlanra vonatkozik. Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) alpontja alá azok a lakóingatlanok tartoznak, amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.  A NAV tájékoztatója az alábbi linken érhető el:

Forrás: http://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Tajekoztato_20180927.html
Létrehozva: 2018.10.13.

HASZNOS ALAPTERÜLET

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Az_osszes_hasznos_ala20160818.html linken elérhető a NAV tájékoztatója a hasznos alapterület értelmezése az Áfa tv. alkalmazásában.
A pinceszint – az összes hasznos alapterület fent ismertetett fogalmára, valamint az OTÉK 1. számú melléklet 99. pontjára figyelemmel – építményszintnek minősül, ezért azt figyelembe kell venni az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor, különös tekintettel arra is, hogy a pinceszinten általában tároló helyiség létesül, amelynek szabad belmagassága – az OTÉK 85. § (3) bekezdése) pontja alapján – legalább 1,90 méter.


A külső tartózkodó terek (terasz, erkély, tornác, loggia) összes hasznos alapterületbe való tartozásának vizsgálata során figyelemmel kell lenni az OTÉK hivatkozott rendelkezéseire, amelyek szerint hasznos alapterület a nettó alapterület azon része, amelyen a belmagasság legalább 1, 90 méter. A nettó alapterület pedig a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.


Mivel a felsorolt tartózkodó tereket (terasz, erkély, tornác, loggia) részben vagy egészben épületszerkezet fogja közre (például korlát, mellvéd vagy épület falszakasza), ezért ezen terek azon hasznos alapterületét is figyelembe kell venni az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter. Fontos, hogy az említett külső tartózkodó terek esetében a belmagasságra vonatkozó feltétel kizárólag akkor értelmezhető, ha ezen terek fedettek. Ebből következően a fedetlen vagy az 1,90 méter belmagasságot el nem érő fedett külső tartózkodó terek nem tartoznak bele az Áfa tv. szerinti összes hasznos alapterületbe.

Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20160822_ujszabalyok_nav_a_terasz_hasznos_alapteruletre_afa_miatt
Létrehozva: 2016.08.30.

EGYSZERŰ BEJELENTÉS

Az építési törvény ez év elejétől megengedi, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén - építési engedély helyett - az építtetőnek elegendő bejelentenie építési szándékát az építésügyi hatósághoz. A bejelentést az építés megkezdése előtt 15 nappal kell megtenni.Ha elkészül az épület, akkor pedig nem használatbavételi engedélyt, hanem a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni. Ha az előbbi bejelentéstől nem telt még el 3 év, akkor a bizonyítványt ingyen adja a hatóság, majd a 3 és 4 év közötti időszakban 200 ezer, továbbá pedig évente 100 ezer forinttal emelkedő igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ha valaki a bejelentés hatályának az utolsó - a tizedik - évében kéri a bizonyítványt, akkor azért már 1,4 millió forintot kell fizetni.

A Magyar Közlönyben megjelent és július 1-től hatályos kormányrendelet szerint az építési szándék bejelentését az elektronikus építési napló "készenlétbe helyezésével" kell megtenni. Ezen az elektronikus felületen kommunikálnak ettől az időponttól az építés szereplői a hatósággal. A naplóba fel kell tölteni a kivitelezési dokumentációt is.

Az  építtető és az  építész tervező, a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben rögzíti. A tervezői művezető legalább hat alkalommal ellenőrzi az építést, az utolsó ellenőrzéskor rögzítenie kell az építési naplóba azt, hogy az épület - a kivitelezési dokumentáció szerint - elkészült. Ezért a tervező legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét kérheti el. Miután jelenleg a kötelező legkisebb munkabár 111 ezer forint, a díj 166 ezer 500 forint lehet.

A ház elkészültéről kiállított hatósági bizonyítványt is az elektronikus építési naplóba tölti fel a hatóság. Ha fizetni kell a bizonyítványért - mert a bejelentéstől számított 3 éven túl készült el az épület -, akkor előbb igazolni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetését.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet pedig azzal a szabállyal egészül ki, Az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületeknél az építési területen, jól látható módon fel kell tüntetni:

(7) Az Étv. 33/A. §-a szerinti lakóépület építése esetén – a számított építményérték mértékére való tekintet nélkül – az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen fel kell tüntetni
a) az építtető nevét, megnevezését,
b) az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját,
c) a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát,
d) az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését,

e) a tervezői művezető nevét, névjegyzéki jelölését.

Forrás: http://www.napi.hu/ingatlan/epitkezne_fontos_valtozasok_jonnek_juliustol.616179.html
Létrehozva: 2016.06.20.

2020-TÓL CSAK PASSZÍVHÁZAT ÉPÍTHETÜNK

Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv előírja, hogy a tagállamoknak biztosítani kell, hogy:
„a) 2020. december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen; és
b) 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek.”  

Bővebben: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2010:153:0013:0035:HU:PDF


A passzívházak minimális káros anyagot juttatnak a természetbe. Az ilyen építmények évente négyzetméterenként 15 kWh energiával üzemeltethetőek. Öt év múlva valószínűleg a német és osztrák tendenciák lesznek érezhetőek Magyarországon is, ami azt jelenti, hogy az új épületek mintegy 30 százaléka passzívházként épül. Az Európai Unióban 2020-tól minden házat kötelező ezzel a technológiával építeni a tagországokban. Az irányelvben meghatározásra kerültek az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények, melyeket szinte kizárólag a jelenlegi passzívház követelményeknek megfelelő épület tud teljesíteni. A meglévő épületek esetében az irányelv előírja, hogy a felújítások során a korszerűsített épület energiahatékonyságát az új épületekre vonatkozó követelményeknek megfelelően szükséges biztosítani, amennyiben ez műszaki, funkcionális és gazdasági szempontból megvalósítható.

Létrehozva: 2016.01.04.

EGYSZERŰ BEJELENTÉS 300 NÉGYZETMÉTER FELETT

Az egyszerűsített eljárásnak megfelelően az ingatlan építtetője a nevének (vagy cégnevének) és lakcímének (vagy székhelyének) közlésével, a kivitelezés előtt 15 nappal köteles bejelentést tenni az építésügyi hatóságnál. A bejelentéseket az Építési törvény által meghatározott egyszerűsített bejelentési dokumentáción kell megtenni. Ezzel a bejelentéssel az ingatlan építése megkezdhető. A bejelentési eljárás tehát egy lényegesen egyszerűbb procedúra, mint a korábbi építési engedélyeztetés, mivel itt nem kell megvárni a hatósági határozatot. Ezt az egyszerűsített engedélyezési eljárást terjesztette ki az Országgyűlés a 2017. március 21-i törvényjavaslat elfogadásával a 300 négyzetméter feletti lakóingatlanokra.


A jövőben tehát a 300 négyzetméter feletti, nem kereskedelmi céllal épített vagy bővített lakóépületek is megvalósíthatók egyszerű bejelentéssel. A jogszabály szerint az egyszerű bejelentés akkor lehetséges 300 négyzetmétert meghaladó ingatlan esetén, ha az építkezést saját lakhatás biztosítása céljából végzik és az így elkészült új lakóépületben egy lakás van. Ugyanakkor korlátozás is került az új jogszabályba. Az ingatlan megépültét követő 5 éven belül nem lehet az épület rendeltetését megváltoztatni. Bővült az egyszerű bejelentésnél a jogszerűtlen építkezés eseteinek listája is. Így jogszerűtlen építkezésnek számít majd, ha valaki a 300 négyzetmétert meghaladó lakóépületet nem saját lakhatása biztosítására építi, bővíti.

A legfontosabb törvénymódosítás az 1997. évi LXXVIII. törvényt (Étv. érinti):

  • "33/A. § (1) A 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése; műemlék kivételével, a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése;valamint ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés egyszerű bejelentéssel történik.
  • (2) A természetes személy építtető egyszerű bejelentéssel bejelenti a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési tevékenységet, ha azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz.
  • (3) A természetes személy építtető – műemlék kivételével – egyszerű bejelentéssel bejelenti a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenységet, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi."


Forrás: http://tervlap.hu/cikk/show/id/5185?utm_source=dlvr.it&utm_medium=facebook
Létrehozva: 2017.03.30.

Vissza a tartalomhoz